Régmúlt szerelmek

Elfeledett históriák.

Homokos parton lábnyomok,

simogatják lágy hullámok,

zengnek róluk dallamok,

azokról kiket feledett a világ.

 

 

régmúlt szerelmek,

ásott régi vermek,

holtestként hevernek,

nem kellennek senkinek.

 

pandora szelencéje,

a múlt kéje,

maradt csak hamu,

egész volt csak kamu.

 

szívben maradt forradás,

nem fogja feltépni más,

sötét ajtók maradnak,

amin szellemek kopognak.

 

sorsok, s történetek,

isten véletek,

elcserélt életek,

csak csótánynak étek.

 

álmok és ábrándok,

már nem gondol rátok,

csak maradtatok átok,

melyet fal aurátok.

 

 

Gyönyörök sóhaja

Neked újra!

Átölel a szellemed,

elvarázsol a küllemed,

több ezer titok a lelked.

 

Szemeid tűzként égnek,

a gonoszok tőled félnek,

akik szeretnek általad élnek.

 

hangod két vonala,

a gyönyörök sóhaja,

lelked és aurád,

leplezi örömök kútját.

 

ölelnélek, csókolnálak,

de messzi van a járat,

hol találkozunk egyszer,

s velem leszel, eszel,

élsz, létezel.